Fizika tanösvény

Fluoreszcens mikroszkóp

http://fizika-tanosveny.elte.hu/fotok/6.jpgBudapest, Pázmány Péter sétány 1/a.

3. emelet 3.134

A fluoreszcens mikroszkópban a fényforrás maga a vizsgált minta. A fluoreszkáló anyagok ugyanis fénnyel történő gerjesztés hatására olyan fotonokat bocsátanak ki, melyek energiája kisebb a gerjesztő fotonenergiánál, így a gerjesztő és a minta által kibocsátott fotonokat a színük alapján könnyű megkülönböztetni. Megfelelő optikai szűrők és lencserendszer alkalmazásával láthatóvá válnak akár egyedi molekulák is.

A fluoreszcens mikroszkóp hagyományos változatát az ún. epifluoreszcens mikroszkópot, melyben a teljes látóteret megvilágítjuk a gerjesztő fénnyel, a legmodernebb nagyfelbontású mikroszkópok követik. Ilyenek a konfokális mikroszkóp, a kétfoton-mikroszkóp és a FRET mikroszkóp. A modern sejt- és molekulárs biológia egyik legfontosabb képalkotó eszköze a fluoreszcens mikroszkóp.

A modern digitális mikroszkóp-rendszerhez tartozik: számítógépvezérelt fókusz és asztal, mikroszkopizálási módok (fáziskontraszt, epifluoreszcens gerjesztés) automatikus váltogatása, hőmérséklet- és atmoszféra-stabilizált mintatartó. Epifluoreszcens gerjesztésnél kihasználjuk, hogy a kibocsátott fény hullámhossza nagyobb, mint a gerjesztő fényé. Így egy hullámhossz-szelektív szűrő segítségével alacsony háttérintenzitás mellett jó felbontásban tudjuk vizsgálni a fluoreszcencia térbeli eloszlását.

Fent korai madárembrió képe látható, két különböző mikroszkópiai eljárással rögzítve. Egyszerû mikroszkópiával áteső fényben jól kirajzolódnak az anatómiai részletek. Epifluoreszcens megvilágítással és megfelelő jelölőanyagok felhasználásával láthatóak a kialakuló érhálózat sejtjei (vörös), valamint a sejteket körülvevő térhálós fehérjekörnyezet (zöld).

A megtekintéshez szükséges idő kb. 20 perc

A labor posztere:

http://fizika-tanosveny.elte.hu/posters/poster_tn_6.jpg

Letöltés


Fluoreszcens mikroszkóp

http://fizika-tanosveny.elte.hu/fotok/6.jpgBudapest, Pázmány Péter sétány 1/a.

3. emelet 3.134

A fluoreszcens mikroszkópban a fényforrás maga a vizsgált minta. A fluoreszkáló anyagok ugyanis fénnyel történő gerjesztés hatására olyan fotonokat bocsátanak ki, melyek energiája kisebb a gerjesztő fotonenergiánál, így a gerjesztő és a minta által kibocsátott fotonokat a színük alapján könnyű megkülönböztetni. Megfelelő optikai szűrők és lencserendszer alkalmazásával láthatóvá válnak akár egyedi molekulák is.

A fluoreszcens mikroszkóp hagyományos változatát az ún. epifluoreszcens mikroszkópot, melyben a teljes látóteret megvilágítjuk a gerjesztő fénnyel, a legmodernebb nagyfelbontású mikroszkópok követik. Ilyenek a konfokális mikroszkóp, a kétfoton-mikroszkóp és a FRET mikroszkóp. A modern sejt- és molekulárs biológia egyik legfontosabb képalkotó eszköze a fluoreszcens mikroszkóp.

A modern digitális mikroszkóp-rendszerhez tartozik: számítógépvezérelt fókusz és asztal, mikroszkopizálási módok (fáziskontraszt, epifluoreszcens gerjesztés) automatikus váltogatása, hőmérséklet- és atmoszféra-stabilizált mintatartó. Epifluoreszcens gerjesztésnél kihasználjuk, hogy a kibocsátott fény hullámhossza nagyobb, mint a gerjesztő fényé. Így egy hullámhossz-szelektív szűrő segítségével alacsony háttérintenzitás mellett jó felbontásban tudjuk vizsgálni a fluoreszcencia térbeli eloszlását.

Fent korai madárembrió képe látható, két különböző mikroszkópiai eljárással rögzítve. Egyszerû mikroszkópiával áteső fényben jól kirajzolódnak az anatómiai részletek. Epifluoreszcens megvilágítással és megfelelő jelölőanyagok felhasználásával láthatóak a kialakuló érhálózat sejtjei (vörös), valamint a sejteket körülvevő térhálós fehérjekörnyezet (zöld).

A megtekintéshez szükséges idő kb. 20 perc

A labor posztere:

http://fizika-tanosveny.elte.hu/posters/poster_tn_6.jpg

Letöltés